Kemény ferenc program
köszöntő

Magyarország Kormánya stratégiai ágazatként tekint a sportra. A cél a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek, és egyes sportágak elterjedésének, hozzáférhetőségének javítása az állami tulajdonú sportinfrastruktúra-fejlesztések révén. Ennek gyakorlatba ültetése sportszakmai programok sokaságában ölt testet, legyen szó élsportról és tömegsportról, olimpiai és nem olimpiai sportágról, épek és fogyatékkal élők sportjáról. Ez az elkötelezettség, tenni akarás ágyazott meg a riói olimpiai és paralimpiai sikereknek, a labdarúgó-válogatott Európa-bajnoki menetelésének, annak, hogy a magyar emberek egyre növekvő számban húznak futócipőt vagy úszósapkát – és a felsorolás szerencsére hosszasan folytatható. Az elmúlt években számos világszínvonalú sportlétesítmény nőtt ki a földből országszerte a győri Audi Arénától a Groupama Arénán és a Duna Arénán át a debreceni Főnix Csarnokig. A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program által azonban újabb távlatok nyílnak meg. Régi adósságot törlesztve végre új és a kor színvonalán álló otthont kapnak pályakerékpárosaink, atlétáink és evezőseink, miközben ezek a létesítmények a nagyközönség számára is nyitva állnak majd, elősegítve a magyar sport széleskörű elterjedését, ezáltal a magyar emberek egészségi állapotának számottevő javulását. A Kemény Ferenc Program megvalósításában számítunk a magyar tervezők, építészek tudására, tapasztalataira már a mostani ötlet-, illetve tervpályázatok során is. Gondolkodjunk, cselekedjünk együtt, hiszen az összefogás, a közös erőfeszítés mindannyiunk számára új lehetőségeket nyit, és világraszóló eredmények elérését teszi lehetővé.

dr. Fürjes Balázs
Kormánybiztos

pályázatok

Csepel szigetcsúcs

A tervpályázat célja a szigetcsúcs településszerkezetének, terület-felhasználásának a beépítése.

Budapesti Atlétikai Stadion

Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri edzőpályák
(Sport és Szabadidőközpont, valamint Budapest
XII. kerület, Észak-Csepel)

Velodrom

Új Budapesti Velodrom (Budapest III. kerület, volt Óbudai Gázgyár területe).

Hamarosan

KEMÉNY FERENC PROGRAM

Magyarország a Rio de Janeiro-ban 2016-ban megrendezett XXXI. nyári olimpiai játékokon elért 8 arany, 3 ezüst és 4 bronzérmével az igen előkelő, 12. helyen végzett az összesített éremtáblán, amely csupán egy ezüst, illetve egy bronzéremmel maradt el a négy évvel korábbi, londoni eredménytől. Az adatokat mélyebben megvizsgálva azonban jól látható, hogy míg Londonban 8 aranyérmet 5 sportágban (vívás, torna, atlétika, úszás, kajak-kenu) 12 versenyző szerzett, addig Rióban a 8 aranyérmet mindössze 3 sportág (vívás, úszás, kajak-kenu) 7 versenyzőjének köszönhettük. Tendenciáját tekintve tehát folyamatosan szűkül azoknak a sportágaknak a száma, amelyekben a magyar versenyzők aranyesélyesként utaznak az olimpiai játékokra. Az olimpiai játékok programjába a közelmúltban bekerült, vagy éppen hazánkban nem különösebben ismert vagy népszerű sportágak esetében (pl. golf, strandröplabda, kajak-kenu szlalom, rögbi, gyeplabda, íjászat, tollaslabda, stb.) pedig sokszor még az olimpiai kvalifikáció is elérhetetlennek tűnik. Pedig az olimpiai eredményesség az ifjúság sport iránti hajlandóságának egyik legfontosabb előremozdítója. Részben fenti tendenciára adott válaszként az Országgyűlés a közelmúltban, 2016. november 8-án elfogadta az utánpótlás nevelés és a sportirányítás rendszerének részleges újragondolását, illetve finomhangolását célzó törvényjavaslatot, amely 2017. január 1.-vel módosítja a sportról szóló 2004. évi I. törvényt. A probléma mindazonáltal számos esetben visszavezethető a létesítményhiányra, hiszen számos, jelentős sportág esetében a feltételek egyáltalán nem, vagy nem megfelelő szinten állnak rendelkezésre ahhoz, hogy világszinten készülhessenek sportolóink, miközben az utánpótlás nevelés körülményei sem adottak. Jó példa minderre az atlétikához kapcsolódó kisszámú, nem megfelelő méretű és elavult létesítmény, illetve a pályakerékpáros csarnok, vagy éppen a kajak-kenu szlalom létesítmények teljes hiánya. A Kormány célja fenti helyzetre adott válaszként a hazai verseny-, utánpótlás- és szabadidősport számára magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtása, az olimpiai felkészülés sportszakmai feltételeinek megfelelő biztosítása, továbbá egyes sportágak elterjedésének és hozzáférhetőségének javítása az állami tulajdonú sportinfrastruktúra-fejlesztések megvalósítása révén.

Ennek érdekében fogadta el az 1839/2016 (XII.23.) Korm. határozatot a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról, melyben a jelen pályázatokban érintett sportágak infrastrukturális adottságainak fejlesztéséhez teszi meg az első lépéseket.

Kemény Ferenc

Kemény Ferenc (Nagybecskerek, 1860. július 17. – Budapest, 1944. november 21.) magyar sportszervező, pedagógus, tanügyi író, humanista és pacifista, az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és elindító Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára. A matematika–fizika, valamint német–francia nyelv és irodalom szakos tanári diplomát szerző és számos nyugat-európai egyetemen tanulmányokat folytató pedagógus kutató és nevelő tevékenységének középpontjában a testnevelés általános kérdéseinek vizsgálata és az olimpiai mozgalom állt. Pedagógia elve, hogy a nemes versenysport tökéletesen használható a nevelés eszközeként. Az 1880-as években Párizsban került kapcsolatba, majd szoros barátságba Pierre de Coubertin báróval. Nézeteik megegyeztek az olimpiai gondolat felelevenítésének szükségességéről és a nevelés eszközeként való felhasználásáról. Coubertin 1894 júniusában meghirdette az ókori játékok felújítását, és első lépése a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megalapítása volt. Az Olimpiai Bizottság egyik első meghívott tagja Kemény Ferenc volt, így személyén keresztül a magyar sport az ötkarikás mozgalom alapítóinak egyike. Nevét, mint a NOB alapító tagjának egyikét az athéni stadion őrzi márványba vésve. Kemény Ferenc kezdeményezője, szervezője és életre hívója volt a Magyar Olimpiai Bizottságnak, kezdeményezésére már az első újkori olimpia helyszínének a kijelöléskor is felmerült Budapest neve. Az első újkori olimpiai játékok megnyitóján ő volt az, aki az athéni olimpia támogatójának, Georgiosz Averoff-nak a szobor-avatásán a külföldi delegáció nevében beszédet mondott. 1906-ban írt a béke-probléma megoldásának egyik módja, a Világakadémia, a háború philosophiája című műveiért irodalmi Nobel-díjra is felterjesztették.

SAJTÓMEGJELENÉSEK

Egyetlen Sportlétesítmény sem épül csak az olimpia miatt Budapesten

A kormány által tavaly december végén elfogadott Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program megvalósulásával…

Építészkongresszus 2017 - lehet-e blöff az építészet?

Mióta nyilvánosan elhangzott az építészeti látványterv blöffként való aposztrofálása, mindenki hitetlenkedve néz.

Így néz ki a főváros átfogó sportfejlesztése

A Kemény Ferenc Program többek közt új atlétikai stadion és jégcsarnok, extrém szabadidőpark, valamint lovas, evezős és teniszközpont felépítését célozza be.